Bővebben a physis-elméletről

MEGHATÁROZÁSA

A physis régi görög szó, az élő természetben megnyilvánuló energiára utal, amely az élet kibontakozását, fennmaradását, fejlődését, gyógyulását és motivációját előre hajtja. Mai fogalmaink szerint azt a biológiai-kémiai energiát jelenti, amely 3,8 milliárd éve indult útjára a Földön, azóta szerteágazóan elterjedt, differenciálódott, egymásra rétegződött, így alkot egységes, ugyanakkor végtelenül változatos, dinamikus rendszert. Az energiát, amelytől benépesült a Föld, amelytől kihajt a növény, amitől beforr az ujjunk, ha elvágjuk; amitől megfogan és megnő a gyermek; amitől képesek vagyunk, mi, emberek tudatos ismeretre szert tenni magunkról és a világról és a meglévő valóságot az ismereteink alapján módosítani.

Ebben a bioszféra-szintű rendszerben helyezkednek el civilizációink, társadalmaink, szervezeteink, családi és magánéletünk, egyéni fejlődésünk. A physis szerteágazó rendszere felöleli a növény- és állatvilágot; az ember ösztönét és tudatát; természeti és kulturális környezetét. Biológiai és evolúciós beágyazottságunk meghatározza a viselkedésünket, ösztöneinket, kultúráinkat, fejlődési lehetőségeinket. Megmutatja, miként él az ember a természetben és a természet az emberben. Ha megismerjük és tekintetbe vesszük azokat a fő dinamikákat, amelyek mentén ez az energia szerveződik, nagyobb esélyünk lesz arra, hogy emberi létünket harmonikusan illesszük a természeti és kulturális környezetbe, jobb életminőséget érjünk el az ember számára, és fenntartható egyének, családok, szervezetek és közösségek érdekében cselekedhessünk, ezzel törekedve a globális egyensúly helyreállítására.

Egészséges szervezet, család, társadalom vagy közösség csak egészséges emberekből állhat elő, egészséges kultúrával, illetve ésszerű és gazdaságos struktúrákkal és folyamatokkal, amelyek a physis energiáját nem pazarolják, hanem lehetővé teszik annak jó hatásfokú, ökonomikus, pazarlást és károkozást minimalizáló áramlását és hasznosulását. Bármely ponton avatkozunk be a physis sokszintűen szerveződő, egységes, dinamikus rendszerébe, az egészet kell szem előtt tartanunk, az egészért vagyunk felelősek. Intelligens és fenntartható döntéseket akkor tudunk hozni, ha megértjük a physis főbb dinamikáit és elsajátítjuk azt a léptékváltó gondolkodást, amely képes meglátni a cseppben a tengert, az egyes munkavállalóban a társadalmat, az anyában a gyermeket, a jelenben a jövőt.

A physis-elmélet azt mutatja meg, hogy ez az energia milyen fő dinamikákba rendeződik, és hogy e dinamikák megértése és tekintetbe vétele hogyan segít abban, hogy a hétköznapi életünkben egészséges és fenntartható döntéseket hozzunk

• a gyerekek nevelése és oktatása
• a (felnőtt) egyéni fejlődés/fejlesztés
• a család rendszerek
• a szervezeti működés
• az egyes társadalmak és
• a globális egység

egymást átható, egymástól elválaszthatatlan szintjein.

A physis hét dinamikája nagy erejű fogalmi eszköz, hét egymással összefüggő képi modell, amelyek megragadják a földi élet sokszintű, hálózatos összefüggéseit és azok leképeződését hétköznapi szervezeti, családi, társadalmi, egyéni életünkben. Ez segít a fenntartható és egészséges társadalom és szervezet érdekeit szem előtt tartó stratégiaalkotásban és döntéshozatalban. Emellett munkaeszközt kínál egyéni, oktatási, gyereknevelési, családi és szervezeti tanácsadási, szupervíziós, esetfeldolgozó helyzetekre. A physis hét dinamikájából kettő kimondottan az egyéni fejlődés alapfeltételeit írja le – egy a gyermekkori fejlődésre, egy pedig a felnőttkori fejlődésre, egészséges működésre vonatkozóan.

EREDETE

A physis-elmélet gyökerei egyfelől a tranzakcióanalízis, a humanisztikus pszichológiák, a pozitív pszichológia és az erőszakmentes kommunikáció, másfelől a modern humánetológia és az evolúcióbiológia talajába nyúlnak. A physis dinamikái az evolúcióelmélet és az abiogenezis alapfogalmaival állnak összefüggésben.

A physis-elmélet alapvető jellemzői:

• a pszichológiai jelenségek biológiai hátterének figyelembe vétele;
• multidiszciplináris látásmód és relevancia;
• rendszerelvű, szintetikus, több szinten szerveződő gondolkodásmód;
• léptékváltó gondolkodás;
• természettudományos racionalitás (áltudományos értelmezésekről elhatárolódás);
• egészségközpontú, pozitív pszichológusi szemlélet;
• felelősségvállalás és pragmatizmus.

Az elméleti háttér részletesebb kifejtése ezen oldal alján, a "RÉSZLETESEBB ELMÉLETI HÁTTÉR" felirat alatt olvasható.

A physis-elmélet szakmai bemutatása a nemzetközi szakmai színtéren 2018 februárjában került sor (konferencia nyitóelőadás INITA Institut, Hannover1), Magyarországon pedig több szakmai fórumon megtörtént (Professzionális Coaching Egyesület 2019 március; Gordon and TA Intézet 2019 május).

ALKALMAZÁS

A physis-elmélet gyakorlati alkalmazása négy területen kínál segítséget:

• Egyéni tanácsadás
  (életvezetési és családi kommunikációs tanácsadás)
• Gyereknevelési tanácsadás
  („Szeresd jól!” rendszer: egyéni gyereknevelési tanácsadás; csoportos szülőképzés)
• Pedagógus-szupervízió
  (az óvodától az egyetemi oktatásig; egyéni és csoportos)
• Szervezeti szupervízió
  (szupervízió coach-ok, szervezetfejlesztők, szervezeti vezetők számára)

Napi szinten észleljük, hogy

1. az egyes egyén (pl. saját magunk) testi-lelki egészséges, fejlődése és kibontakozása szétválaszthatatlanul összefügg
2. a személyes kapcsolataink egészségével, családtagjaink egészégével és fejlődésével kapcsolatos döntések hálózatával;
3. az életünk hátterét képező szervezetek, intézmények, dolgozó-értékteremtő közösségek egészséges vagy egészségtelen, fenntartható vagy nem fenntartható mivoltával;
4. az őket övező társadalom és kultúra fejlettségi szintjével, viselkedési-kommunikációs és működési sémáinak egészséges/egészségtelen, fenntartható/nem fenntartható minőségével és
5. a globális környezet, a nemzetközi gazdasági, politikai környezet és ezzel szoros összefüggésben a közös ökoszisztéma fenntarthatóságával és egészségével.

Mindannyiunk élete ezen öt szint szüntelen oda-vissza játékában zajlik, és ma már mindenkorábbinál jobban láthatóvá vált a legkisebb egyéni döntések hatása a globális szintre és viszont, a globális szint, a nemzetközi gazdaság ráhatása a szervezeti, családi és egyéni szintekre.

Az egyéni fejlesztés terén a physis-szemlélet alapelve, hogy a személyes fejlődést a a fizikai és pszichés energiák táplálása és azok mederbe terelése dinamikus egyensúlyaként látja. A physis-szemléletű tanácsadás, képzés vagy szupervízió során az ügyfél intuitíve megragadható, értékes fogalmi kereteket és hatásos gyakorlati intervenciós eszköztárat nyer saját maga, vagy a gondjaira bízottak energiájának táplálására-fenntartására (motiválás) egyfelől, és az energia szabályozására másfelől, illetve – ami a legfontosabb – a két aspektus közötti rugalmas egyensúly és összjáték fenntartására.

A physis-elmélet segít egyéni dilemmáink, fenntartható egyéni és családi és szervezeti életünk útvesztőiben eligazodni. Az egyén fejlesztésében hangsúlyozza a testi, érzelmi és szellemi egészség összehangolására, az életminőséget, értve ezen a személyiség teljességét, a magánéleti és szakmai-intellektuális kibontakozás, társadalmi szerepvállalás közötti harmóniát. Fogódzókat nyújt az egyéni szükségletek és a társas környezet (család, szervezet) közötti egyensúlyozásban. Segít megfogalmazni az egyéni szükségleteket a testi-lelki egészség szellemi kibontakozás és jó kapcsolatkezelés terén. Az egyént elhelyezi családja kontextusában és saját életútja, életpályája, karrierje és fejlődési íve ritmusában egyaránt.

Egyben olyan szervezeti pszichológiai eszköztárat kínál, amely átláthatóvá teszi azokat a helyzeteket, ahol – legalábbis látszólag – összeütköznek az egyén, a szervezet, a társadalom és bioszféra érdekei, és segít intervenciós tervet alkotni ezek feloldására. Egyszerű, könnyen érthető fogalmakban ragadja meg és teszi kezelhetővé az egyén, a család, a szervezet és a társadalom összefüggés-hálózatát, hogy érvényes és valós kiutakat tudjon mutatni az egyéni szorult helyzetekből és segítsen összehangolni a fenntartható személyes egészég, a fenntartható, jó életminőséget biztosító család és az életképes, élhető, jó közérzetű szervezet szintjeit, és értelmezni ezeknek az adott társadalmi-kulturális környezettel és a tágabb globális kontextussal való esetleges interakcióit. Hiszen egy szervezet akkor támaszkodhat motivált munkavállalókra, ha lehetővé teszi az egyénnek, hogy megfelelő életminőséget tartson fenn (hangsúlyosan megkülönböztetjük az életminőséget az életszínvonaltól), testi-lelki egészségét megőrizze, munkahelyi tevékenysége szolgálja a személyes fejlődését és összhangban legyen a személyisége, mentális alkata szerinti kibontakozással; ugyanakkor a munkahelyi szerepe összeegyeztethető maradjon azzal a szereppel, amely családi rendszere egészséges működtetésében vár rá (pl. gyermekei egészséges kibontakozásának támogatásában), hiszen mindez már középtávon is a tágabb társadalom érdekét szolgálja.

A physis-elmélet ezeket az összefüggéseket hozza le a földi, hétköznapi, kezelhető, könnyen megragadható szintre. Segít úgy eligazodni az egyén élet dilemmáiban, hogy az egyén saját jóllétéről hozott döntései harmóniában legyenek fontos kapcsolatai, a család, a nagycsalád, a szervezet és a társadalom, valamint a globalitás szintjeivel. Fenntartható világban helyez el fenntartható szervezeteket, családokat és fenntartható egyéneket.

GLOBÁLIS EGYSÉG

Meg kell tanulnunk, hogy bármely ponton nyúlunk bele, a physis egész hálózatával van dolgunk és bármely pontról hozunk döntést, egy emberről, egy családról, egy városról vagy egy szervezetről, az egész összefüggő rendszerre felelősséggel kell gondolnunk. Ez a tág egész valóságosan is jelen van minden egyes pontban – a cseppben a tenger. Hiszen a Föld az egyetlen élhető bolygó közel s távol, és a Föld rettenetesen összement: fél nap alatt a túlsó felén találhatjuk magunkat egy egyszerű utasszállító repülőgéppel. Az ember pedig rettentően nagyhatalmúvá nőtt: egy-két ember egy-két rossz döntése a fél bolygót tönkreteheti, embermilliókat dönthet nyomorba, egy egész társadalmat, egy egész generációt, egy óriási szervezetet ellehetetleníthet.

Ma egy olyan világban élünk, ahol az ember példátlan mértékben módosította a környezetét, de ezt elégtelen hosszútávú intelligencia mellett és elégtelen etikai megfontolás mellett cselekedte. Akkor fogunk tudni emberhez méltó minőségben élni ezen az eleven bolygón, ha megértjük a természet összefüggéseit, belesimulunk a törvényszerűségeibe, harmóniáiba az egyes egyén egyes pillanatiban, a mikro-szintű döntéseinkben, amelyek mindig egyszersmind makroszintű döntések is: abban, hogy hogy szólok a gyerekemhez; hogy mit teszek a számba, mit teszek az autómba és mit teszek a kukába; hogy hány órában dolgozom, kivel és mivel töltöm a szabadidőmet, milyen tárgyakat vásárolok. A természetet hovatovább a saját magunk számára élhetetlenné tesszük, és ezzel azt kockáztatjuk, hogy a természet visszavonja engedélyünket a létezésre.

A 21. századi ember legfőbb tanulandója az, hogy a természeti univerzum dinamikus egyensúlyai közepette úgy helyezkedjék el, hogy azokkal összhangban maradjon, illetve azok megbillent egyensúlyának helyreállítására törekedjék, a bioszféra szintjén ugyanúgy, mint a társadalmainkban, a szervezeteinkben, a családunkban. Ez fennmaradásának egyedüli záloga. A mai emberiség alapélménye, hogy saját létét a természet csak addig tűri el, ameddig a természet törvényeit, bioszféra-szintű tágabb összefüggés-hálózatát felismeri és abban harmonikusan elhelyezkedik. Ellenkező esetben a természeti univerzum egy ember nélküli világban fogja harmóniáját regenerálni.

A következő évszázad fogja megmutatni, hogy az ember képes-e saját létezését és tudását a természet tágabb rendjén belül harmonikusan, fenntarthatóan működtetni, vagy a természetre és annak sérülékeny egyensúlyára vonatkozó tudásunk nem itatja át annyira a kultúráinkat, hogy megtanuljuk a természettel való folytonosságunkat kellően megérteni és ezzel a természeten belül az emberi faj emberhez méltó fennmaradását biztosítani.

Senki nem fog helyettünk vigyázni, senki nem vállalja át a felelősséget. Nekünk kell vigyázni, értőn, felelősen gondoskodni a Földről, a társadalmainkról, a szervezetekben együtt dolgozó emberekről, a családunkról, a gyerekekről, egymásról, ha azt akarjuk, hogy ez a csodálatos faj saját magához méltó módon élhessen még sokáig ezen a csodálatos bolygón.

A physis hét dinamikájának ismertetése, az ezeket szemléltető képi modellek, illetve ezek alkalmazása az egyéni, családi, gyereknevelési, valamint szervezeti tanácsadásban és a pedagógusi munkában a physis-képzések tananyagát képezi.

RÉSZLETESEBB ELMÉLETI HÁTTÉR

A rogersi kliensközpontú szemlélet kijelöli azt az ítéletmentes, maximálisan elfogadó és a kliens belső világára ráhangolódó, empátiás hangoltságot, amely a terápiás vagy bármely más fejlesztő térben megteremti a fejlesztett személy teljes érzelmi biztonságát, és ezzel lehetővé teszi, hogy saját fejlődési energiájának (physis) eredeti forrásához hozzáférjen; annak kibontakozását a védett és értelmező térben újraindítsa, és a kibontakozási utat saját alkata és természete szerint újra végigjárja.

A tranzakcióanalízis személyiségelmélete gazdag és jól használható fogalmi eszköztárat kínál három területen is: az egyéni kibontakozást gátló maladaptív alkalmazkodási mintázatok megértésére és feloldására (énállapotok patológiái, sorskönyvi hiedelmek, driverek, tiltások és engedélyek, egyéni sorskönyv, kulturális sorskönyv, minisorskönyv, félreismerések) az emberi érintkezés diszfunkcióira (játszmák, rakettek, időstrukturálás anomáliái, negatív tranzakciók, kétértelmű és keresztező tranzakciók negatív változatai), illetve a csoportok és szervezetek diszfunkcióira (határsértések, szervezeti struktúra anomáliái, agitáció, intrika, szerződési rendszerekkel kapcsolatos problémák, kohézióval kapcsolatos problémák, vezető-követő dinamikák minősége). A patológiák értelmezése mellett elégséges eszköztárat kínál az egészséges fejlődés modellezéséhez is (autonómia, konstruktív sorskönyv, engedélyek, egészséges tranzakciók, intimitás, az énállapotok pozitív tartalmai, szervezeti egészség feltételeinek megfogalmazása stb.).

Thomas Gordon erőszakmentes kommunikációs modellje kiváló és jól tanítható eszköztárat kínál többszereplős rendszerekben történő igényegyeztetésre, konfliktusmegelőző kommunikációs jószokások kialakítására. Kommunikációs eszközeivel bebiztosítja a kapcsolatkímélő érzés- és igényközlés nyelvi struktúráit és fejleszti a mások empátiás meghallgatása a nézőpontok összehangolása, valamint a vitás felek közötti közvetítés készségeit. Ezzel megmutatja, miként lehet egyensúlyt teremteni az egyéni kibontakozás és az együttműködési-alkalmazkodási készségek között bármely sokszereplős társas rendszerben.

A rogersi kliensközpontú attitűd, a tranzakcióanalitikus személyiségelmélet és a gordoni kommunikációs eszköztár mint háromszintű, kompatibilis rendszer értékét F. Várkonyi Zsuzsa ismerte fel és terjesztette el a magyar szakmai köztudatban, többek között az általa létrehozott Budapesti Gordon Iskolában kinevelt segítő szakemberek és laikus közönség révén.

A pozitív pszichológia építette ki a királyi utat a mindennemű személyiségrombolást nélkülöző motiválásra, fejlesztésre, a személyiség potenciáljának maximális kibontakoztatására. A patológia-központú helyett az egészségközpontú gondolkodás par excellence megvalósítója. A segítő szakmák és a pedagógia számára kínál nyelvi, kognitív, motivációs és terápiás eszköztárat a személyiség fejlődési és gyógyulási tartalékainak felszínre hozatala, mozgósítása és a személyiség maximális kibontakoztatása érdekében. Olyan kulcsfontosságú aspektusváltást hozott el a segítők és segítettek gondolkodási, érzelmi és attitűdbeli mintázataiban, amely jelentősen megnöveli az egészséges egyének és közösségek kialakulásának esélyeit. A physis-elméletben a pozitív-racionális gondolkodás, kommunikáció és cselekvés egységét propagáljuk.

A humánetológia és az evolúciós pszichológiai gondolkodás az emberi pszichére vonatkozó bármely gondolkodás szilárd alapja. A humánetológia földeli le a pszichológiát az ember biológiai megalapozottságába; az elavult ösztönképzetek helyett az ember ösztönös meghatározottságának korszerű elméletét nyújtja; megmutatja, hogy egyéni és társas viselkedésünk és kultúráink tág spektruma, az egyéni és szociálpszichológia, valamit az antropológia tudásterületei miként alapulnak az emberi természet évmilliós adaptációs örökségén és ennek genetikai memóriában hordozott lenyomatán. A humánetológia az emberi viselkedés alapvonalait tárja elénk, azokat az univerzális jellemzőket, amelyeken belül a változók különféle értékeit az antropológia és a szociálpszichológia írja le. A genetikai és neurális memória megkülönböztetésére alapozva olyan kultúrafogalmat kínál, amely kellően általános és univerzális ahhoz, hogy egyrészt minden emberi kultúra általános blueprintjéül szolgáljon és teret hagyjon az emberi kultúrák végtelen sokféleségének, sőt, az állatvilággal való folytonosságának; másrészt alkalmas legyen az ember kettős természetének (natúra-kultúra; ösztön-tudat) és az ebből fakadó eredendő belső feszültségnek a leírására.

Az evolúcióbiológia eggyel távolabbi absztrakciós fokon egyrészt a physis, az élővilág szerveződésének legelemibb mozgásait, az élet mibenlétét, és az élőlények alkalmazkodásának végtelenül gazdag, változatos, nehezen sematizálható, ugyanakkor mégis analóg törvényszerűségeit ragadja meg. Nyomon követi az élet keletkezését, kifejlődését a bolygón és alkalmazkodásának számtalanan mechanizmusát a környezet és az élőlény oda-vissza ható hatásmechanizmusaiban. Az embert a földi élet gazdag hálójában láttatja és a teljes ökoszisztéma történéseinek részben aktív tényezőjeként részben pedig elszenvedő alanyaként.

A physis-elmélet filozófiai hátterében két fontos fókuszpontot találunk: egy ontológiai és egy ismeretelméleti természetűt.

Az ember természetben elfoglalt helye és azon belül az emberi ösztön mibenléte kapcsán a physis-elmélet olyan álláspontot foglal el, amely egyszerre utasítja el a platóni-zsidó-keresztény pozíció ösztönellenességét egyfelől és a romantika elképzelésein alapuló, természet-idealizáló naivitását másfelől. Előbbi szerint ember mivoltunk záloga a természettel való folytonosságunkat tagadni, hárítani, túlhaladni vagy legyőzni, az embert az ideához és az ideálhoz közelíteni, természeti gyökereit pedig rémülttel vegyes idegenséggel szemlélni. Ennek zálogul szolgál a fogalmi diszkontinuitás ember és természet, test és lélek között.

A romantikus illúzió értelmében a természet esszenciálisan jó és harmóniára törekvő, ennek megfelelően pl. a romantikus laissez-faire, laissez-passer neveléselmélet értelmében a gyermeket csak élni kell hagyni és valamely belső vezérlő erő folytán önmagától harmonikus lénnyé fejlődik.

A physis-elmélet szerint az emberi kultúra és az azt képviselő és átadó felnőttek feladata az, hogy a ösztönenergiákat megszűrve, átfinomítva, átlényegítve olyan mederbe tereljék, amelynek partjait egyfelől a ráció, másfelől pedig az univerzális etika képezi. Natura és kultúra kettőssége épp azt vonja maga után, hogy a nevelés a természeti erők civilizálására törekszik az egyén és a közösség szintjén egyaránt. Az ösztönenergiákban megnyilvánuló physis megfelelő szabályozottság esetén a személyiség éltető ereje, lüktető szíve, a kreativitás, a motiváció, a tudásszerzés és a társas kötődés hajtóereje. Ezért minden nevelés célja az, hogy az ösztönenergiákat megőrizze, kiművelje és civilizált struktúrákba terelje.

Ember és természet ilyetén folytonosságát és bonyolult-feszült összjátékát Nietzsche (Darwin talán egyetlen méltó közel-kortárs filozófus-olvasója) ragadta meg legsokrétűbben. Ugyanakkor a teljes természeti univerzumot lefedő determinisztikus hálózat és az embernek ebbe való szoros beágyazottsága már a spinozai világképben is megjelenik. Ember és természet folytonosságát és kölcsönös egymásra hatását később (és másként) Schelling természetfilozófiája fogalmazza meg, szembemenve ember és természet, illetve test és lélek szétválasztottságának és szembenállásának sok százados filozófiai hagyományával.

Az ismeretelmélet terén a physis-elmélet lezáratlan, nyitott, folytonosan mozgásban levő és a bizonyosság különböző fokait mutató multidiszciplináris tudáskorpusszal számol. A tudás generálását, átadását és alkalmazását számtalan tényező tolja a bizonytalanság felé; a társtudományok egymással való párbeszédét nyelvjáték-beli és módszertani különbségek, az elméleti alapfeltevések és az alterületek szervező elveinek különbségei nehezítik. A mai gondolkodó alapállapota az, hogy számos különféle bizonytalanság és lezáratlanság diszkomfortjával kell folytonosan együtt élnie, ezt ismeretelméleti és egzisztenciális adottságként egyszersmind elfogadva. A multidiszciplinaritás alapvető paradoxonja, hogy a társtudományokat nem lehet kellően ismerni, és nem lehet ignorálni sem. Tudás és nemtudás, bizonyosság és bizonytalanság hullámzó tájain mozogva, ráadásul az egyes kutató/gondolkodó és a kutató/reflektáló/gondolkodó szupra-közösség közötti oszcillálásban igyekszünk válaszokat adni folytonosan mozgó problémákra. (Ennek klasszikus példája az evolúcióbiológiában az ember és a mikrobiális kártevők, pl. baktériumok közötti végeérhetetlen harc fordulatos története.) Erre a végtelenül komplex tájképre vetül még praxis és teória közötti folytonos mozgásunk – amelyben a physis-elmélet a mély és élő teoretikus gyökerekből táplálkozó pragmatizmus, a hasznosság, az intelligens, informált, körültekintő segítői pozíció mellett teszi le a voksát.